Üvegfestés klasszikus

A klasszikus üveg festés:

Az üvegfestésnek alapvetően két fajtája van az egyik amelynek során különböző

fémoxidokat oldanak fel ún. olvasztóanyagban porítanak, majd beégetik az üveg felületébe. Az olvasztóanyagnak ebből adódóan alacsonyabb az olvadáspontja.

Ezt inkább ún. katedrál üvegen és egyenetlen felületen lehetett kedvezően alkalmazni.(templomok, katedrálisok)

Ez a technika egészen az 1000-ik évig nyúlik vissza, szerzetesek útján terjedt el Dél-németországból.Pl:(Hildensheim: St.Mihály-templom1230-1240, St.Denis apátság.1440-) Magyarországon a 13-14. században már alakultak díszmű-üveges üvegfestő céhek.

Az üveg festése: a méretre pontosan kiszabott üvegmezőket a összerakás előtt festjük.

Az elkészítendő másolat mintázata viszonylag egyszerű: kontúr festéssel és tónusfestéssel érhető el – ezért a legfontosabb követelmény - túl a minta pontos másolásánál – a festék tökéletes beégetésének elérése, amelynek eredményeként biztosítjuk az évszázados fennmaradást. Ezt csak mintadarabok készítésével és maratási próbával (enyhén sósavas folyadékkal többször áttöröljük a kész darabot) tudjuk ellenőrizni.

Az elkészítendő üvegen kétféle festéket találunk: az antik hatást elérő vasoxidot (kék, zöld és víztiszta üvegek) illetve a nagyobb világos felületeken (halvány sárga üveg) az antik hatás illúzióját keltő barnás tónusfestést.

A festési eljárás lépésről – lépésre.

Az 1:1 arányban elkészített sablonon felsorakozó üvegmezőket egyenként gondosan megtisztítjuk, zsírtalanítjuk, (melegvízben oldott trisóval) szárazra töröljük majd visszahelyezzük az eredeti helyükre.

Előkészítjük a festéket: szakkereskedésben kapható Hereaus (fekete, 32 228) és a barnás tónusú grisailles -Brun Xille-(Debitus) fetékekkel fogunk dolgozni.

A készen kapható, beolvadó festékek közé sorolható Hereaus festékport összekeverjük

a szintén szaküzletben kapható celluloiddal, hogy kényelmes, enyhén sűrű festékmasszát kapjunk. (A sűrű festék égetéskor felhólyagosodhat) A celluloid alapon kikevert festék viszonylag hosszú nyitott időt biztosít a festő számára a tökéletes mintázat elérésére.

A mintázatról egy pauszra tollrajzot készítünk – csak a kövonalat húzzuk meg – ezt

a világító asztalra rögzítjük egy darab cellux ragasztóval. Fölé rakjuk a megfestendő üveget és kialakítjuk a mintát. Ennek főleg a csiga motívumnál van jelentősége, mivel

a többi üvegek az árnyékolás technikából jólismert visszaszedéssel készülnek majd.

A csiga motívumok hosszúszőrű köralakú ecsettel készülnek, lehetőleg minél kevesebb mártással. (Az újrakezdés illetve folytatás a minta folyamatosságát megzavarhatja)

A világító asztalon a fedett részeknek tökéletes „sötétséget” kell mutatniuk.

Az antik hatást a következőképp érjük el: széles vágott szőrű laposecsettel „telibe” festjük az üveget, majd a teljes száradás előtt durva szőrű sörte ecsettel – vagy szivaccsal-

kiszedjük a nem kívánt helyekről a festéket. Ezáltal a széleknél „elvesző” jelleggel

sikerül utánoznunk az antik hatású üveget. (Antik, mert a sarkoknál „piszkos”)

A grisailles festést hasonlóképp végezzük. Az üveg mezőket a széleknél kezdjük lendületes festéssel, a szélre merőleges irányban. (Széles, lapos ecsettel), majd szivacssal

javítjuk, ahol szükséges.

A megfestett darabot először a világító asztalon ellőrizzük, összevetve a nagyított fényképfelvétellel, majd a teljes száradás után próbaégetést végzünk, 580 illetve 620 C-on.

A felfűtést szakaszosan végezzük. (itt: kb 2 óra)

A próbaégetés során meg kell bizonyosodnunk, hogy a festék nem foltos, nem hólyagos, és kiállja a savas próbát. (Saját tapasztalat: a kész festékpor beégését az un. üvegglazúrral növelhetjük.) Amennyiben erre szükség van, akkor alkalmazzuk. Ennek

alkalmazása kizárólag a felhasznált üveg és festék kölcsönhatásától függ. Csak próbafestéssel és égetéssel tudjuk eldönteni. A kemence felsőfűtésű, szabályozható visszahűtéssel van ellátva.

A visszahűtést a jelenlegi üveg nagyságokat figyelembe véve úgy kell beállítani, hogy 12 óra elteltével kb 50-60 C° legyen a kemence belsejének hőmérséklete. Ekkor bizonyosak lehetünk, hogy az üveg nem lesz feszültséges és nem fog elpattani.

A kemencéből kivett üvegekből – üveg fajta szerint, festék szerint és égetési ciklusok szerint – egy-egy darabot megvizsgálva ellenőrizzük a festék beégetését, maradandóságát.

Amennyiben ez megfelel, a kész üvegeket visszahelyezzük 1:1 arányú rajzunkra a helyükre és az ólmozás elkezdhető.

Az üvegfestő műhely:

• A festőműhelynek levegősnek, tágasnak, természetes megvilágításúnak kell lennie.

• Az üvegfestő egészségre ártalmas anyagokkal dolgozik, ezért fontos az elszívóval felszerelt műhely.

• A munkaterületnek könnyen tisztíthatónak kell lennie.

• A festéknek, oldószernek elzárható tartót kell biztosítani.

Szerszámok:

• Ecsetek ( nyest, mókusszőr)

• Kontúr- és stuppoló ecsetek különböző méretekben

• Spatula

• Kéztámasz

Üvegfestékek készítése:

• Az üvegfesték színező és folyósító anyagokból áll. A folyósítókat üvegolvasztó kemencébe rakják, a felhevített anyagot vízbe csurgatják, ahol az szétrobban ( frittelődik). Az így kapott frittet ( golyós malomban 10000-es szemcsenagyságúra őrlik, majd ezt az anyagot keverik össze a színezőanyagokkal ( pl.: kék kobalt-oxid, zöld – rézoxid).

A festékek fajtái:

• Lágy festékek: 540-580C beégetési hőmérséklet ( a jelenleg gyártott festékek nagy része ilyen

• Fémfestékek:

  • Arany

  • Ezüst

  • Platina

Aránylag jól tapadó, a fém jellegének megfelelő kopásállóságú fémréteget képez az üveg felületén

Oldószereik: levendulaolaj, rozmaringolaj

Matt festékek és zománcok ( fedőfestékek):

• Lényegében azonos típusú festékek

• Zománcfestéknek nevezzük azokat a festéktípusokat, melyek alapanyaga alacsony hőmérsékleten lágyuló üvegszerű anyag

• Matt festékek tulajdonságai: megegyeznek a zománcéval, de a felületük nem fényes

Transzparens festékek:

• Beégetés után üvegszerű bevonatot képez. Ez főleg átlátszóságában nyilvánul meg. A vastagon felvitt réteg festés után repedezhet

Lüszter festékek:

• A felviteli módjának megfelelő állapotban kaphatóak. Az iszlám művészetben kedvelték, de sajnos nem tartós.

Pácfestékek ( sielber festékek)

Ezüst vegyületekkel az üveg felületi rétegében sárga színeződést hozhatunk létre. A hígító aníagok biztosítják a fémsók egyenletes eloszlását. Beégetés után a felesleges fémsókat ezen anyagok lemosásával távolíthatjuk el.

Eis (jég, szilánk) festékek:

• Szemcsés megjelenésűek

• 0,5-2,5mm szemcsenagyság

• 520-560C beégetési hőmérséklet

• Anyaga azonos a zománc festékével. Az üvegfelületre ragasztó anyagot visznek fel, és a szemcséket a felületre szórják. Egyenetlen vastagságban felszórva kiemelkedő díszítményeket készíthetünk vele.

A festékek hígítása:

• Nr46 olaj+víz

• Terpentin +vastag olaj ( ehhez műanyag ecset nem használható

• Cukros víz

Festési eljárások:

• Szórópisztollyal

• Szitanyomással

• Ecsettel

  • Kontúrfestés

  • Tónusfestés

  • Nagy felületnél úsztatás

Égetési alapprogram:

• 222C/h val 600Cra

• Itt tartani kb 5 percet

• Amilyen gyorsan csak tud hűljön 516-ra, itt tartani 20 percet, majd ha jól szigetelt a kemence, kikapcs, s zárva hűljön ki, ha nem jól, akkor 83C/h-val hűljön 371-re , s itt 1 perc állás után kapcsoljon ki.

•