Módszertani útmutató üvegipari szakmák számára

A módszertani útmutató tartalmazza mindazon elméleti ismereteket és a magyarázathoz tartozó képanyagot, melynek segítségével az alábbi szakmák elméleti ismereteinek elsajátítását hatékonyabbá tudjuk tenni.

Felhasználható 31 5292 11 Üvegcsiszoló (K4: 1, 2, 3, 4, K5: 1, 2, 4, 5 )

31 5292 12 Üvegfestő és ólomüvegező (K5: 1, 2, 4, 5, S3: 6, 10, 15, F1:1, F2: 3, 4,)

31 5292 13 Üvegfúvó (K5: 1, 2, 4, 5, S3: 1, 2, 3, 4, S4: 4, 8, 10, 16, 17) valamint a 52 1812 15 Üvegműves, 33 1852 01 Műemléki díszítő, és 52 1811 01 Festő (díszítőfestő) szakmák tanításánál

A módszertani útmutató témái:

1. Üveg fogalma, szerkezete, fajtái

2. Az üveg olvasztása

3. Az üveg feldolgozási technikái

   1. Fúvás

   2. Préselés

   3. Formába öntés (cire perdue)

   4. Formába olvasztás

   5. Réteges üveg

   6. .Repesztés (krakléüveg)

   7. Melegen felcsavart (rátett) üvegfonalas díszítés

   8. Fémfóliás díszítés

   9. Üvegberakás (marqueterie sur /de/ verre)

   10. Síküveggyártás és tükörkészítés

4. Díszítő technikák

4,01.Csiszolás-gravírozás (vésés)

4.02. Maratás

4.03Homokfúvás

4.04 Az üveg színezése

4.05 Zománcfestés

4.06 Fémfestékek, aranyozás

4.07 Lüszterezés, lüszterfestés

4.08 Irizálás, irizáló üveg

4.09 Pácfesték

4.10 Hideg festés

4.11 Síküvegfestés és ólomüvegezés

5. Az üvegkészítés története

5.1 Egyiptomi üvegek

5.2 Római üvegek

5.3 Iszlám üvegek

5.4 Középkori üvegek

5.4.1 Bizánci üvegek

5.4.2 A síküveg fejlődése

5.4.3 Velencei üvegek

5.5 Európai üvegművesség

5.5.1 Európai üvegművesség a XV-XVI században

5.5.2 Európai üvegművesség a XVII-XVIII században

5.5.3 Európai üvegművesség a XIX-XX században

5.5.4 Amerika üvegművessége

5.5.5. A magyar üveg története

Szakképesítés megnevezése :Üvegcsiszoló

Szakképesítés azonosító száma: 31-5292-11

Az üveg művészetéből:

- ismertetni az egyes történelmi-művészettörténeti korban az

üvegkészítésre jellemző formaadó és díszítési technikákat;

- felismerni és megnevezni a programban megjelölt és bemutatott

tárgyaknak legalább a felét;

- ismertetni a tárgy fő jellemzőit: anyaga, formája, funkciója,

díszítményei;

- jellemezni a díszítési módokat;

- ismertetni az üvegcsiszoló szakma jellegzetes díszítési eljárásait, ezen

díszítményekkel harmonizáló más díszítési eljárásokat.

Üvegipari anyag- és gyártásismeretből:

- ismertetni a különféle üvegösszetételek fő jellemzőit

- csoportosítani és jellemezni a szakma által feldolgozásra kerülő

üvegféleségeket;

- felsorolni az üvegolvasztás legjellemzőbb műveleteit, ezek

berendezéseit, a formálási módokat, kivitelezését sík- és öblösüvegek

esetén;

Üvegfestő és ólomüvegező ornamentikából:

- jellemezni az ornamentika alapfogalmait, ismertetni kompozíciós

szabályait, a díszítőművészet műfajait;

- meghatározni az egyes történelmi korok hatását a díszítőművészet

fejlődésére;

- megkülönböztetni főbb jellemzői alapján az egyes korok ornamentikáját;

- felismerni, hogy az egyén esztétikai érzékének fejlesztésére milyen

hatással vannak a történelmi korok ornamentikájának stílusjegyei;

- reprodukálni stílusjegyei alapján adott kor díszítményét;

- összehangolni az egyes munkadarab funkcióját egy adott kor

díszítményeinek stílusjegyeivel.

Üvegipari anyag- és gyártásismeretből:

- ismertetni a különféle üvegösszetételek fő jellemzőit, meghatározni az

olvadt üveg tulajdonságait, ismertetni ezek szerepét az olvasztás,

formálás, feldolgozás és felhasználás során,

- felsorolni az üvegolvasztás legjellemzőbb műveleteit, ezek

berendezéseit, a formálási módokat, kivitelezését sík- és öblösüvegek

esetén,

- csoportosítani és jellemezni a szakma által feldolgozásra kerülő

üvegféleségeket,

ÜVEGFÚVÓ SZAKKÉPESÍTÉS

KÖZPONTI PROGRAMJA

Az üveg művészetéből:

- ismertetni az egyes történelmi korok üvegből készült használati tárgyainak funkcióját, alakját, díszítéseit,

- tájékoztatást adni az üveg-előállítás kezdetének feltételezett helyéről, körülményeiről, céljáról,

- ismertetni az üvegkultúra terjedésének földrajzi útvonalát, a technológiai fejlődés jelentősebb állomásait,

- megkülönböztetni egymástól a művészi alkotásokat, a közszükségleti célra gyártott tárgyaktól,

- felismerni a különféle stílusokat, eltérő stílusjegyeket az üvegtárgyak alakjában, szerkezeti felépítésében, díszítményekben,

- felismerni a régebbi és modern stílustörekvéseket az üveg anyagában, a szakma műszaki fejlődésében,

- tájékoztatást adni egyes korok nevezetesebb üvegből készült műalkotásairól,

- tájékoztatást adni a hazai üveghuták művészi értékű termékeiről.

Üvegipari anyag- és gyártásismeretből:

- megmagyarázni az anyagok tulajdonságai és szerkezete közötti összefüggéseket;

- ismertetni a különféle üvegösszetételek fő jellemzőit, meghatározni az olvadt üveg tulajdonságait, ismertetni ezek szerepét az olvasztás, formálás, feldolgozás és felhasználás során;

- meghatározni a szilárd üveg tulajdonságait, ismertetni ezek szerepét a feldolgozás, felhasználás során;

- hogy milyen alap- és segédanyagokból állítják elő az üvegolvadékot;

- felsorolni az üvegolvasztás legjellemzőbb műveleteit, ezek berendezéseit, a formálási módokat, kivitelezését sík- és öblösüvegek esetén;

- csoportosítani és jellemezni a szakma által feldolgozásra kerülő üvegféleségeket;

Az üveg művészetéből:

- ismertetni az egyes történelmi-művészettörténeti korban az

üvegkészítésre jellemző formaadó és díszítési technikákat;

- felismerni és megnevezni a programban megjelölt és bemutatott

tárgyaknak legalább a felét;

- ismertetni a tárgy fő jellemzőit (anyaga, formája, funkciója,

díszítményei);

- jellemezni a díszítési módokat;

Üvegipari anyag- és gyártásismeretből:

- megmagyarázni az anyagok tulajdonságai és szerkezete közötti

összefüggéseket;

- ismertetni a különféle üvegösszetételek fő jellemzőit, meghatározni az

olvadt üveg tulajdonságait, ismertetni ezek szerepét az olvasztás,

formálás, feldolgozás és felhasználás során;

- meghatározni a szilárd üveg tulajdonságait, ismertetni ezek szerepét a

feldolgozás, felhasználás során;

- hogy milyen alap- és segédanyagokból állítják elő az üvegolvadékot;

- felsorolni az üvegolvasztás legjellemzőbb műveleteit, ezek

berendezéseit, a formálási módokat, kivitelezését sík- és öblösüvegek

esetén;

- csoportosítani és jellemezni a szakma által feldolgozásra kerülő

üvegféleségeket;

A szakképesítés megnevezése: Üvegműves

A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 15

 

Az üvegműves olyan szakember, aki ismeri az üveg anyagának, kézi feldolgozásának különböző módozatait, lehetőségeit és azok felhasználási területeit.

3. Szakmai elmélet:

 

3.1. Szaktörténeti és technológiai ismeretek

 

  Az üveg fogalma, meghatározása, természetes és mesterséges üvegek

  Az üvegkészítés első tárgyi emlékei: az ókori Egyiptom és Mezopotámia területén. Magtechnika.

  Az antik világ üvegkultúrája a Földközi-tenger partvidékén, az égei és görög kultúra idején. A glyptika.

  Az antik Róma üvegművészete. Az üvegfúvó pipa jelentősége.

  Üvegkészítés a római provinciákon, a Rajna vidék remekei. A "váza diatréta".

  Magyarországon előkerült római kori üvegek

  Bizánc üvegkultúrája és mozaikművészete

  A középkori Európa üvegművészete. A "wald glass " vagy "erdei üveg".

  Középkori nyugat-európai ablaküvegek, tárgyi emlékek

  Reneszánsz üvegek, Velence és Muráno üvegművészete. A hutaüveg. Emailfestés, lakkfestés.

  Üvegkészítés és megmunkálás a XVI-XVII. században. Pontozás, gyémántkarc, festés.

  A "kristálystílus" megjelenése. Német, cseh, barokk és rokokó üvegek a XVII-XVIII. században (glyptika Caspar Lehmann, Zwischengold glas.schwarzlot Ignác duplafalú üvegek, Preissler fekete festés)

  Az ólomkristály megjelenése és jelentősége, (asztali készletek) csiszolt, vésett technikák

  Régi népies magyar üvegek (formák, technikák)

  A XIX. századi üvegek a történeti stílusok vetületében. A historizmus (matt opál és színes üveg, hyalit, lithyalit, Fridrich Egermann lazura.

  Új stílustörekvések a századfordulón. A szecesszió üvegművészete. A tervező munka szerepe.

  Az ipari formatervezés és a "stúdió-üveg" művészete

  A kortárs üvegművészeti törekvések

  Hazai üveggyáraink múltja és jelene

.2. Anyagismeret és gyártástan

 

Az üvegműves ismerje:

  az üveges rendszerek szerkezeti felépítését,

  az üveggyártás nyersanyagait, (üvegképző oxidokat) az olvasztó, módosító és stabilizáló hatású anyagokat,

  az üvegszínezés fajtáit (színező oxidok),

  az üvegolvasztó kemencék fejlődését, működését, ( regeneretív és rekuperatív rendszer)

  kézi gyártású hutaüvegek készítési módjait,

  a gépi gyártású öblösüvegek fajtáit, készítés módjait,

  a síküveggyártást és síküvegek fajtáit,

  a tükörkészítési eljárásokat,

  az opálüvegek előállítási módját és felhasználási területeit,

 

A szakképesítés megnevezése: festő (díszítő festő)

A szakképesítés azonosító száma: 52 1811 01

 

3. Szakmai elmélet

3.1. Szaktörténet

 

A római és bizánci mozaikművészet

A történelmi falfestészet virágkora és a szecesszió művészete

A XX. századi új művészeti törekvések a murális műfajokban

3.3 Anyagismeret

 

Az elmélet területén a festő ismerje:

 a mozaikkészítéshez szükséges alapanyagokat,

a beégethető üvegfestékeket,

 

4. Szakmai gyakorlat

 

4.1. Tervezés

 

A festő legyen képes a szakmai feladatokhoz kapcsolódó:

tanulmányrajzok, formatanulmányok,

vázlattervek, színtervek, variációk, motívumsorok,

kompozíciós tervek, szintanulmányok,

léptékarányos színvázlatok és 1:1 méretű kartonrajzok,

komplett tervdokumentációk rajzolt, festett, fotózott anyagainak az elkészítésére,

 

4.2. Technikai, technológiai alapismeretek

 

A festő ismerje

a római, bizánci és modern mozaikkészítés technikákat és eszközöket,

a színes üvegablakkészítés (ólomkeretes) technikáját, eszközeit,