A népies üvegkép festészet antik előzmények után alakult ki. Bizánci művészet: V.-XVII. század:
Az ALEXANDRIAI kézművesek technikája az üvegre applikált aranylemez BIZÁNC (Konstantinápolyban jelent meg és került át a késő középkorban Itáliába. A 13.-14. században egy aranylemezt az üveg hátlapjára erősítették, majd megcsiszolták és fekete háttérfestéssel az ábrázolást kép szerűvé tették.
ARANY HÁTTÉR= a túlvilág a mennyország jelképe.(színszimbolika)
Ekkortól festettek fedőfestékkel az üveglap hátuljára. Ezt a technikát használták reliefeken, majd Közép-Itáliában házi oltárokon, önálló képként északon terjedt el. Franciaországban és Angliában 1309 körül oltárok, szentségtartók, ékszeres dobozok díszítéseként tűnt fel.
A késő középkor végén vált csak önálló műfajjá. Velencében, MURÁNÓBAN virágzott fel először ez a művészeti ág. Muránó volt a legnagyobb üvegmegmunkáló központ is. A 14. századtól a 16. századig fejlődésnek indult az üvegkép festés, és a RENESZÁNSZ korban érte el színvonalának tetőfokát (Albrecht Dürer grafikái nyomán is festettek.)
A 17. században kezdődött eldurvulásuk a népies kép irányába. Ezt követően elterjedt az Alpoktól északra a Németalföldön, majd Svájcban. (németalföldi stílus) (reneszánsz ornamentika)
Innentől iparművészeti célokat szolgált, pl.: korsókon jelent meg. Az üvegkép festészet alkalmazása szinte minden európai országban bekövetkezett:
Olaszország (mitológiai jelenetek)
Franciaország (barokk stílus) bútorokon is
Az üvegkép festészet másik ága a vidékek fontos manufaktúrájaként alakult ki: a népies üvegkép festészet (képek!) Magyarországi központja, Füzesmikola.
A 17. szd.-ban a műhelyek a földművesek mellékfoglalkozásaként családi körben működtek, a kontúrozást általában nők végezték, a férfiakra az asztalosmunka és az anyagbeszerzés hárult A készítő művész többnyire ismeretlen maradt. Később egyes családok már az üvegképek eladásával foglalkoztak, piacra vásárra hordták azokat. Jellemző: NAIV stílus, vallási és egyéb témák, házi áldások, tükörre festett képek.
A 18-19.. századtól az üvegképek kifejezetten templomi táblaképekre ikonokra hasonlítottak, FESTŐIK már képzett, gyakorlott táblakép festők lehettek,szintén vallási témákat festettek pl.: Mária, angyali üdvözlet, Jézusábrázolások.
Ide tartoznak az úgynevezett házi áldások is. = ÜVEGIKONOK
IKON= Fatáblára festett, arany vagy fémlemez háttérrel, olykor drágakövekkel díszített szentkép, kegykép. Tiszta színek határozott körvonalak jellemzik.
Témájukban szigorú vallásos behatárolódás jellemző: Prantokrátor, Mária és a Kis Jézus, Szt. György stb.
IKONOSZTÁZ: Ikonok, sűrű falszerű, témájában egymáshoz kapcsolódó elrendezése az oltár előtt.
Tömegtermelésük a 19. szd. Második felében a 20. szd elején kezdődött el.
Napjainkban lakások ajtóin, kisebb dísztárgyakon, találkozhatunk ezzel a technikával, de szinte minden ami üveg megfesthető vele.